„ Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kendermagos kiskakas, amelyik addig - addig kapirgált a baromfiudvarban, amíg egypár búzaszemecskét nem talált. Tüstént összekukorékolta a szomszédait.
Ha elvetjük a búzaszemecskét, süthetünk majd kenyerecskét. Ki segít nekem?
- Én nem - bőgte a tehén
- Én sem - hápogta kacsa
- Én sem - röfögte a disznó
- Én sem - gágogta liba
Hát akkor majd elvetem én-szolt a kendermagos kiskakas, és úgy is tett. A búza szárba szökkent, és aranyos kalászt érlelt.
- Ki segít nekem learatni a gabonát? -érdeklődött a kendermagos kiskakas
- Én nem hápogta kacsa
- Nincs benne a munkaköri leírásomban - röfögte a disznó
- Az én beosztásomban ez lehetetlen - bőgte a tehén
- Elveszíteném a munkanélküli segélyemet - gágogta a liba.
Hát akkor majd learatom én- szólt a kendermagos kiskakas, és úgy is tett. Eljött a kenyérsütés ideje.
- Ki segít nekem megsütni a kenyeret? - tudakolta a kendermagos kiskakas?
- Nem túlórázom - bőgte a tehén
- Hogyne hogy elvegyék a szociális támogatásom! – hápogta a kacsa.
- Ha egyedül segítenék, az méltánytalan megkülönböztetés lenne – gágogta a liba.
Hát akkor majd megsütöm én – szólt a kendermagos kiskakas és úgy is tett. Öt cipócskát sütött, és sorba kirakta őket, hogy a szomszédok láthassák. Persze mindenki kérte a részét.
- Azt már nem szólt a kendermagos kiskakas –Egyedül eszem meg a cipókat
- Profitharácsoló! –mennydörögte a tehén
- Mocskos kapitalista! –rikoltozta a kacsa
- Egyenlő jogokat követelek! –sivította a liba
- A disznó csak röfögött.
Akkor a többiek hamar tiltakozó feliratokat festettek, és trágárságokat kiáltozva felvonultak.
- A kormány megbízottat menesztett a helyszínre.
- Ejnye, kendermagos kiskakas, nem lehetsz ilyen mohó! – korholta a hivatalnok
- De hát én sütöttem a kenyeret- magyarázta a kendermagos kiskakas.
Az igaz – felelte a kormánytisztviselő. –Ez a mi csodálatos rendszerünk, a szabad vállalkozás. A baromfiudvarban bárki annyit kereshet, amennyit csak akar. A állami előírások értelmében azonban a termelőknek meg kell osztaniuk termékeiket a munkanélküliekkel.
Az állatok boldogan éltek, míg meg nem haltak, csak a kendermagos kiskakas szomszédai nem értették, miért nem sütött soha többé kenyeret.
Vezetőként bizonyosnak kell lennünk abban, hogy embereink nem éreznek úgy mint a kendermagos kiskakas. Soha nem szabad a mesebeli kormány hivatalnok módjára viselkednünk. HATÁROZOTT ELISMERÉSSEL ÉS BIZTATÁSSAL KELL FORDULNUNK A TERMELŐK FELÉ, ÉS ÓVAKODNUNK KELL A TÉTLENKEDŐK JUTALMAZÁSÁTÓL. NÉZZÜK MEG JÓL, HOGY KIT JUTALMAZUNK VÁLLALTUNKNÁL.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése